2024. szept.
30
30
A csengeri református templom legrégibb ábrázolása szerző: Fábián László
Talán már elcsépelt az a kijelentés, hogy városunk ref. temploma Kelet-magyarország legnagyobb és legszebb gótikus építménye, mely az 1300-as évek elején-közepén épült és a sors kegyelméből majdnem ugyanazon formában őrződött is meg, megkímélődve a későbbi nagy”átalakító hajlamú” lelkészek beavatkozásaitól.
Sajnos korai ábrázolás nem maradt meg a templomról, a kóbor festők elkerülték, vagy nem tartották érdemesnek ecsetjükkel megörökíteni
A XIX. század közepétől a magyar műemlékvédelem kezdett megerősödni, s célul tűzve ki az addigra még azért szép számmal megmaradt műemlékeket feltérképezni, felmérni, s lehetőleg védelem alá vonni. Így került látókörükbe a csengeri református templom is.
Sajnálatos módon rajzkészsége nem tartozott az erőssége közé, s így a közzétett rajz arányai nem igazán felelnek meg a valóságnak, ám ez legyen a legkisebb baj. A lényeg, hogy szemügyre vehetjük a templom 1860-as évekbeli kinézetét, Vegyük ezt szemügyre. Legfontosabb, ami szemünkbe ötlik a déli oldalon látható kis előcsarnok, melynek párja megismétlődött az északi oldalon is. Mindkettőt 1840-ben építették a templom hajójához. Az 1967-es restauráláskor ezeket mint az eredeti állapothoz hozzá nem illőket lebontották. Azt is megfigyelhetjük, hogy- bár látta –de az északi 1713 körül hozzátoldott északi bővítést nem rajzolta bele az előlnézeti képbe. Ám összességében elmondhatjuk, hogy lényegi változást nem látunk a jelenlegi templomképhez képest, így szinte a középkori mivoltában gyönyörködhetünk.
Talán már elcsépelt az a kijelentés, hogy városunk ref. temploma Kelet-magyarország legnagyobb és legszebb gótikus építménye, mely az 1300-as évek elején-közepén épült és a sors kegyelméből majdnem ugyanazon formában őrződött is meg, megkímélődve a későbbi nagy”átalakító hajlamú” lelkészek beavatkozásaitól.
Sajnos korai ábrázolás nem maradt meg a templomról, a kóbor festők elkerülték, vagy nem tartották érdemesnek ecsetjükkel megörökíteni
A XIX. század közepétől a magyar műemlékvédelem kezdett megerősödni, s célul tűzve ki az addigra még azért szép számmal megmaradt műemlékeket feltérképezni, felmérni, s lehetőleg védelem alá vonni. Így került látókörükbe a csengeri református templom is.
A magyar műemlékvédelem nagy egyénisége Schulek Frigyes építész, műegyetemi tanár figyelt fel a maga nemében csodálatos templomunkra országjáró körútján. Szakszerűen lemérte és leírta, sőt –s ez számunkra is igen fontos –lerajzolta.
Sajnálatos módon rajzkészsége nem tartozott az erőssége közé, s így a közzétett rajz arányai nem igazán felelnek meg a valóságnak, ám ez legyen a legkisebb baj. A lényeg, hogy szemügyre vehetjük a templom 1860-as évekbeli kinézetét, Vegyük ezt szemügyre. Legfontosabb, ami szemünkbe ötlik a déli oldalon látható kis előcsarnok, melynek párja megismétlődött az északi oldalon is. Mindkettőt 1840-ben építették a templom hajójához. Az 1967-es restauráláskor ezeket mint az eredeti állapothoz hozzá nem illőket lebontották. Azt is megfigyelhetjük, hogy- bár látta –de az északi 1713 körül hozzátoldott északi bővítést nem rajzolta bele az előlnézeti képbe. Ám összességében elmondhatjuk, hogy lényegi változást nem látunk a jelenlegi templomképhez képest, így szinte a középkori mivoltában gyönyörködhetünk.
