2023. dec.
20
20
szerző: Fábián László
Nehezen képzelhető el, hogy 150 éve még elevenen élt Csengerben egy mára már elfeledett népszokás, mely a Karácsonyi ünnepekhez kötődött. Ez a népszokás a Csengeri Betlehem néven ismert, pár éve lelkes amatőrökből álló Szivárvány Színház elő is adta néhányszor.
Érdekesség benne, hogy a szövegben sajátos csengeri kifejezések is elhangzanak. Nagy szerencse, hogy ezt a népszokást, mely feledésbe merült volna, Szathmári Károly (1847-1885) csengeri születésű, később újságíró, összegyűjtötte szülővárosában ezt Gyulai Pál : A Magyar Népköltési Gyűjtemény I. kötetében meg is jelentette, 1872-ben.
Szathmári Károly szüleinek szürkegránit sírköve a csengeri köztemetőben a Ravatalozó közelében áll.
Nehezen képzelhető el, hogy 150 éve még elevenen élt Csengerben egy mára már elfeledett népszokás, mely a Karácsonyi ünnepekhez kötődött. Ez a népszokás a Csengeri Betlehem néven ismert, pár éve lelkes amatőrökből álló Szivárvány Színház elő is adta néhányszor.
A Csengeri Betlehemes igen régi gyökerekkel bíró, archaikus népi dramatikus népi játék volt, tipikus szatmári bábtáncoltató betétekkel, s ugyanakkor a betlehemes játék minden formakincsét magában hordozza.
Érdekesség benne, hogy a szövegben sajátos csengeri kifejezések is elhangzanak. Nagy szerencse, hogy ezt a népszokást, mely feledésbe merült volna, Szathmári Károly (1847-1885) csengeri születésű, később újságíró, összegyűjtötte szülővárosában ezt Gyulai Pál : A Magyar Népköltési Gyűjtemény I. kötetében meg is jelentette, 1872-ben.
Szathmári Károly szüleinek szürkegránit sírköve a csengeri köztemetőben a Ravatalozó közelében áll.