szerző: Fábián LászlóCsenger határában az Árpád-korban több önálló falu élte mindennapi életét, így Tibota, Hosszútelek, Lökös, Izgéb, Kostátum, Vizsoly, Jánosi, Recsige és Senye . A felsoroltat közül csak Jánosi és Senye (Sanyikert) lett régészetileg feltárva, pontosabban ezek temploma, a többieknek még helye is kétséges.
Kivétel Recsige, ennek helyét pontosan ismerjük, ám itt több rejtély merül fel. De először a települést ismerjük meg a levéltári források alapján. Neve 1338-ból már ismert, bár az itt előkerült pénzérme, II. Géza idejéből -1141-1162, bizonyítja, hogy jóval korábban már létezett a falu. Lakói a szatmári királyi vár várjobbágyai voltak, akik később, a Láp szaporodó árvizei miatt hagyták el otthonaikat. Recsige neve azonban fennmaradt, még az I. Katonai Felmérés térképen is szerepel Retsege-domb néven, de határnévként máig is ismert.
De mitől is rejtélyes Recsige?? Az 1960-as években a Tsz itt mélyszántásokat végzett, s emberi csontok kerültek elő. Példamutatóan szóltak az illetékes régészeknek, akik itt több csontvázat találtak, illetve egy téglasort bolygatott meg az eke. Sajnos ezek csak a Nyíregyházi Múzeum adattárában találhatók meg.
Még a kezdetek kezdetén, mint honismereti szakkörvezető, a belelkesített szakköri tagokkal kilátogattunk a Bagosi út végén lévő Recsigére, ahol a korábbi bolygatások helyét ismerve, mi is elkezdtünk bogarászni. Akkor készült el az út melletti árok mélyítése, s annak friss oldalfalában szépen látszottak emberi csontok darabjai. Kissé utánakaparva koponyadarabok is előkerültek, sőt rábukkantunk a már említett II. Géza- féle pénzre. A rézsűből kisméretű tégladarabokat lehetett kibányászni.
Pár évvel később az árkot övező akácfasor másik oldalán egy teljes csontvázat bontottunk ki, ennek lelete egy ezüst S végű hajkarika volt, az Árpád-kor jellegzetes viseleti darabja.
Azóta, amikor csak mód van rá végigpásztázzuk az itt lévő szántóföldet, régész ismerőseim korszerű eszközeivel, de így sem találtunk semmit,egyetlen fémtárgy, érem, cserépdarab sem utal falura, mi több templomra, kivéve az általunk, a rézsüfalban talált téglatöredékeket.
Ezt a rejtélyt lenne érdemes kikutatni, hogy hol volt maga a falu és az esetleges templom. Ennek helye csakis a csontvázak közelében lehetett, hiszen csak oda lehetett akkoriban temetkezni. Reméljük, hogy mihamarabb sort kerítünk régész barátaink segítségével, akár egy próbaásatás keretében is a rejtély feloldására.
Képzőművészeti kiállítás a Múzeum Galériatermében
